2011. június 25., szombat

Máris 3 hónapos a kisbabánk!

Ahhoz képest, hogy 3 hónapos,sok jó tulajdonsággal rendelkezik, például nagyon türelmes, mert amikor felébred,nem sír, hanem aranyos, vidám kisbaba, nagy mosollyal köszönti a fölé hajolót, általában engem, vagy a Lilit, mert apa nem nagyon tartózkodik itthon, mert kamionozik.Az éjszakát nagyrészt átalussza, hol 5-kor, hol6-kor éhezik meg, és azt sem sírással jelzi, hanem kezecskéje cuppogásával. A következő szopizása fél 9-kor szokott lenni. Azután az ágyacskájában édesen el van a fölötte forgó macikkal, akár egy órát is, amíg én dolgozom, a Lilivel van bent. Majd felszaladok, átpelenkázom, felöltöztetem, és 11 óra körül egy ebéd előtti szundika következik az üzletben lévő hintában. Délben feljövünk enni, ilyenkor többet eszik, és miután jobban lakik, fél kettőtől nagyobbat is alszik, akár fél hatig is, volt rá példa a héten. :) De a rendszer az, hogy fél négy körül megetetem, hogy tudjak nyugodtan dolgozni, ilyenkor már nem olyan könnyen alszik vissza de édesen eldumál a macinak. Szépen formázza a száját, és most már jönnek ki hangok is rajta. Jókedvét és jóllakottságát széles mosollyal is jelzi. A következő evés 6 és fél 7 körül esedékes, mely után már nem szokott elaludni, hanem egy kis játszószőnyegezés után sétára indulunk, a babakocsival, a játszótérre vagy a Sziszihez, vagy a Mikus mamához, vagy a Kecskeméti utcában lévő házhoz, mert szereti nézegetni a faleveleket, és én szeretem, ha elalszik negyed órára.
Most már már teljes biztonsággal tartja a fejét. A kezecskéje gyönyörködésében akár negyed órára is elfelejtkezik magáról. A böfit néha úgy benyeli, hogy 2 óra múlva jön elő egy csuklással. A frontokra érzékeny, de amúgy mosolygós, huncut szemű kislányka, aki nagyon szépen fejlődik, hiszen több mint 7 kiló, és kiváncsi leszek, hogy hétfőn hogy viseljük az újabb megpróbáltatást a szurival kapcsolatban.

2011. június 12., vasárnap

Kacagás

Málnácskánk ma úgy döntött, hogy megajándékoz minket a Lágymányosi hídon kocsiban csücsülve minden családtagja füle hallatára , nagyon édes nevetéssel.Többször is nekikezdett , sajnos nem jöttünk rá , hogy mi hozta ki belőle , de megvolt az első nagy nevetgélés .Előszőr nem akartam hinni a fülemnek és csak kérdeztem a többieket , hogy hallotátok?Majd újra rákezdett és újra. Jó,  hogy mindnyájan ott voltunk és hallhattuk és remélem mihamarabb többször  nagyon sokszor részünk lesz ilyen édes nevetgélésben.