Egy sajnálatos balesettel kezdem ezt a bejegyzést , szinte pont egy évvel ezelőtt a kutya harapásról számoltam be , most szintén nem mintha ilyen elesős lenne a Málna ,de most ismét az elesésből adódott a probléma , a készülő garázs mellettit földkupacba este fél 9 körül fáradtan ,- mert ki is szívja az embert ez e hirtelen jött jó idő egy hónapja hó, hideg volt ,most meg nyári meleg 30 fok van,- esett el ,csak a sírásából hallatszott hogy nagyobb a baj, ennek ellenére , a fáradságának is betudtam a keservesebb sírást . mondtam neki miközben a virágokat rendezgettem és földes volt a kezem , hogy semmi baj ácsi fel futás tovább , de amikor megpróbált lábra állni csuklott össze , és fájdalmasan sírt , még ekkor sem csináltam belőle nagyobb ügyet , behoztam a karomba megmosakodtunk , leültettem kapcsoltam neki mesét oda vittem neki a vacsiját , eszegetett majd fürdetéshez készültem , a kádhoz is úgy kellett odavinnem , gondoltam , hogy majd a játék hevében a kádban , ahogy szokott is feláll, hiszem semmi nem látszik a lábacskáján, sem püffedés, sem seb, de amikor megakarta próbálni ismét csak összeesés és sírás lett a vége . Akkor már a Lili mondta, hogy vigyük el az ügyeletre , de semmi kedvem nem volt az ügyeletről, Kecskemétre mennem , gondoltam megvárom a reggelt , hátha elmúlik, meggyógyul. Lehet hogy kegyetlenül hangzik ,de a legutóbbi ügyeleti tartózkodásunk alatt is csak egy hülye, túlaggódó anyának tűntem , bár nincs röntgen szemem valamiért mégis azt gondoltam, hogy a kis gumi csontjának, ez csak egy picike lebotlás volt , nem esett akkorát , hogy eltörjön a csontja . Szinte semmit nem aludtam ,a Málna is sokszor felsírt , és a lelkiismeretem sem volt tiszta , hogy nem vittem el az este , de reggel már 7 óra után felébresztetem és sajnos nem javult a helyzet , lábra sem akart állni, de nem lila, egy picit bedagadt, felöltöztettem és indultunk a doktornénihez , biciklivel mentünk , útközben már hívogattam, fel nem vette senki , de az csak akkor lett gyanús amikor , bár még 8 óra előtt voltunk , amikor nem láttam Zsuzsa néni autóját a parkolóban, aztán amikor letettem a kerékpárom láttam a nyitott ajtónál, hogy üres a gyerekváró, ajtó ajtaján kiírás , hogy a doktornénink tovább képzésen van, és a Dömsödi gyerekorvos telefonszáma:( és hogy 13 órától van rendelés :( visszaültünk a járművünkre , és hazafelé indultunk magam sem tudom mit tegyek , átmenjek Dunavecsére ? amikor , nagy idegességemben találkoztunk a Rizman Szilvivel, mondja , hogy anyósával Ők is oda tartanak , nem tudja kell e beutaló, de a beszélgetés alatt eldöntöttem, hogy visszamegyek a rendelőhöz és felhívom a kiírt telefonszámot . A helyettesítő gyerekorvos elmondta a telefonban , hogy vigyem át hozzá Dömsödre , de én meg megkérdeztem , hogy beutaló nélkül, és hogy nem tartozom Dunavecséhez megnézik e a gyermekem , miután azt mondta, hogy persze , így felhívtam a délelőtti vendéget , hogy jöjjön hamarabb , mert nem tudtam volna máshova elrakni , aki szegényke még aludt , de gyorsan ideért hozzám megszépítettem a körmét és 11 órakor már a nagyon modern és szép vecsei rendelőbe voltunk, ahol nagyon gyorsan bejutottunk egy nagyon kedves doktorbácsihoz aki , elbeszélgetett volna , picurimmal, kérdezte tőle, hogy hogy hívják és hol a bibi, de azén Málnácskám , úgy meg volt szeppenve , hogy nemcsak válaszolni nemvolt hajlandó, hanem az orvos vizsgálására, nyomkodására , sem reagált , nekem beborogatni sem hagyta , mert attól is fájt a nyomkodást meg úgy tűrte hogy gondoltam, mindjárt kiderül hogy nem is fáj, de aztán a kis lába újjánnál , mégiscsak megszisszent a picurim , kaptunk röntgen beutalót, és a következő 5 percben már a röntgen gép alatt voltunk, ahol ugyan megijedve várta a picurkám, hogy mi fog történni , félt az ismeretlentől , de egy kis csokit ígértem, ha szépen , nyugodtan fekszik, és már nem is sírt , hanem arra az egy pillanatra amíg lefényképezték a picike lábát addig , bár fognom is kellett ,de nyugodt maradt , és már kapta is az ígért csokit, mert az nem jöhet rosszkor :) Visszaérve az orvoshoz , aki nagyon alaposan és szakértelmemmel vizsgálta a röntgen felvételt amin én is láttam, hogy szépen egymás mellett állnak a kis ujjacskái, és nincs semmi rendezetlenség , elmondta az orvos is , hogy nincs baj el fog múlni a hétvége folyamán , ha szeretne ráállhat ha mégsem akkor , menjünk vissza egy hét múlva , amíg el nem múlik borogassam és nem kell semmivel sem bekenni. nagyon szuper örültem, hogy nincs eltörve megrepedve , de akkor miért nem áll a lábára ???? Ide oda viszegettem pakolgattam a kis Málnikát , az elkövetkező három napban , jól tűrte , én már kevésbé, mert még hétfőn sem állt a lábára , viszont a karom nem is hiszen emelgettem egyébként is , de a hátamon valami izmom kezdett kialakulni ,vagy erősödni mert azt vasárnap,már éreztem, hogy a 14 kg körüli babácskám, tartása kisebb nehézséget okoz.De egyre többet szeretett volna önálló lenni , és már az ülésbe a babzsákon is bele fáradt, mert ugrálni egy lábon még nem tud , amikor mégiscsak a kis örökmozgóm megpróbálta a lábát hétfőn estefelé, de csak úgy a külső élén óvatossan lépett , és nagyon örültünk hogy valamiféle elmozdulás következik a gyógyulásba, de még látszott a lépésén, hogy fáj neki , mert csak egy picike pillanatra tette le a lábát ! Este aztán a fürdésnél észre vettem a lábacskáján egy hangyányi lila foltot a nagy ujjánál érdekes, mert a nem ott fájlalta ! A következő napokban még furcsán a lába élére lépett , remélem gyorsan meggyógyul és nem lesz semmi gond ebből a kis balesetből! Szóval így telt a hófórdúlónk!
 |
| így mesézett az üzletbe:) |
